Ujjhosszal nyert

Gyakori kérdés, mikor a gépírás tanulása a téma, hogy vajon az ujjak hossza befolyásolja-e a sikert.

Nos, élből rávágnánk (én is), hogy "hát persze", de ne kapkodjunk.

Elsőre ugyan teljesen logikusnak tűnik, hogy a hosszabb ujjakkal a felső sorokba könnyebben felnyúlunk, tehát kisebb erőfeszítéssel érjük el ugyanazt a célt. Ámde... ahhoz, hogy kellő lendületünk legyen, a csuklónkat kell megemelni, egész pontosan a vállunkat, ami felhúzza a karunkat, ez a csuklónkat... Namármost, ha rossz pozícióban van a karunk, akkor teljesen mindegy, hogy milyen hosszúak az ujjaink, nem fogjuk tudni a legjobb eredményt kicsikarni magunkból. Igaz ez?

Nyilván van oka, hogy a gyermekeknek készített játék írógépek aprócskák, épp mint az ujjaik. Hát nem várható el egy öt centis ujjacskától, hogy 8,5 centire felugorjon. Vagy igen?

Tessék velem vitába szállni!

Az Intersteno versenyre kénytelen voltam új klaviatúrát keresni a szereplésemhez, mert a korábbit agyonvágták a fiaim. (Szerintük én, tehát kiegyezünk abban, hogy mindenki adott egy kicsit az amortizációba. A lényeg, hogy versenyzésre nem volt tovább alkalmas, a helyettesítésre beállított vízálló betűsor viszont nagyon máshova csalogatta az ujjaimat - ennyi idő alatt nem tudtam rendesen átállni.) Az áruház megfelelő részlegén órákig böngésztem. Leginkább persze az anyagi lehetőségem húzta meg a határt, de olyan széles választék volt, hogy bőven tudtam ilyen-olyan kívánalmak alapján válogattam.

A mustra látványos volt. Szakzseniként zongoraállásba helyezkedtem, és villogtattam tudásom minden egyes kiállított terméknél.

Dehogyis! El ne hidd! :)

Valójában nem is mindegyiket próbáltam ki. Tanulva az otthoni rossz leosztású billentyűzetből, rögtön szelektáltam a betűrendezés alapján. Máris a fele kihullott. Ugyanis nem mind készült magyar logikával. A mi betűkészletünk meglehetősen gazdag, s a speciális karakterek a jobb kisujjat terhelik. Nagyon. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy az "ű" betűhöz mennyire kell kiágaskodni. Az "Enter" is bejáratot helyen kell, hogy legyen, ha egy sorral feljebb osztozik a "backspace"-szel (javító karakter), az nagyon megnöveli a hibák számát, ami versenyre készülve nem egy idillikus állapot. Természetesen ki mihez szokott, ahhoz ragaszkodjon. Én írógéphez szoktam. Ezért számomra a sorváltó csak egy berögzött mozdulattal szimpatikus, máshogy haragban leszünk.

Na igen, közben elárultam a vita irányvonalát. Az írógép.

A fiatalok a nyilvános beszélgetésekben, topikokban kikérik maguknak, hogy rájuk erőltessék a szabályos test- és kéztartást. Szerintük ez csak a száraz anyag bevezető része, és teljesen felesleges. Természetesen még nincs tapasztalatuk az ínhüvelygyulladásról, a hát görnyedéséből eredő fájdalmakról, a derékban a mozgáshiányos életvitel miatti idegbecsípődésből, hogy csak néhányat említsünk. Ne várjuk, hát hogy átérezzék. Viszont figyeljünk csak az igazukra: az egy síkú klaviatúrák alacsonyak, a csukló tánca fölöslegessé vált, az ujjakkal jóval kisebbet kell lépni, mint a hagyományos (nem modern) írógépeken. (Ráadásul kedvünkre állíthatjuk a billentyűzet dőlésszögét - jobb esetben akár két fokozatot is választhatunk.)

Az ő gondolatmenetük szerint ezért nincs is jelentősége az ujjak hosszának. Csupán egy számít: az agyunk milyen gyorsan képes az olvasottakat (vagy hallottakat) átkonvertálni írássá, pontosabban gépírássá. Szerintük ha ez az átváltás sebes, akkor a gépelés is. Hosszú ujjakkal is lehet valaki lassú (gyakorlott gépíróként is), és fordítva.

Volt szerencsém a hatvanas évek egyik magyar gépíró bajnokával találkoznom. Ujjai görcsösek voltak a nagyon erős terheléstől, viszont nem hosszúak.

Tehát? :)

Szép napot! :)